Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

 


Credo

Elméletek, amelyekben hiszek  

 

1. A konstruktivizmus

A konstruktivizmus tanulásmodellje szerint az agy saját maga hozza létre a belső modellek kialakításához szükséges információkat. Eközben a külvilággal nem objektív, megismerő, leképező, hanem "mellérendelt" kapcsolatban van. A tanulás során modellek és megoldások önálló konstrukciója történik. A tanulás tárgyát, tartalmáét komplex helyzetek értelmezését, valós problémák megoldásában való részvételt jelenti.

A konstruktivista tanuláselmélet fő filozófiai alapvetése, hogy nem az objektív igazságot kell keresni, hanem értékítélettől mentesen az adaptív megoldásokat használni.

A konstruktivizmus tanulásfelfogása a következő előfeltevésekre épít:

1. Az emberi elme a valóság modelljeit építi fel magában, s az ember ezen modellek működtetése során kialakított predikciók (előrejelzések) szerint, azok értékelése alapján cselekszik. A gondolkodás, tanulás és tudáselsajátítás nem az előzetesen adott realitás leképezését, hanem saját, személyes alkotást jelent. A tudás nem a valóság mása, hanem mindig személyes konstrukció eredménye, és az előzetes tudásokra épít, azok jelentik az új magyarázatok keretéül szolgáló rendszert, és a tanulás ezeknek a korábbi tudásoknak konceptuális módosulások, váltások révén történő átalakulását jelenti

2. Az ember a környezet értékelésére, s az abban való cselekvés irányítására alkalmas prediszpozíciókkal, a környezetre irányuló genetikusan kódolt elvárásokkal, "naív elméletekkel" rendelkezik már születésekor. Számunkra a külső realitás nem érhető el, csak a valóságnak az a része, ami hatással van ránk, valamit bennünk megváltoztat.

3. A tanulás nem más, mint a tudatban már működő "világmodellnek" a folyamatos változása, gazdagodása, átalakulása, amely folyamat a külvilággal kialakított kapcsolatok során személyes konstrukciók felépítésével és azok állandó módosulásával zajlik. Világunkat nem lineáris kauzalitás hanem komplex kölcsönhatások határozzák meg. Az objektivitás követelménye nem érhető el, csak az, hogy másokkal közös értelmezésekre jussunk. 

 

2. A konnektivizmus

A konnektivizmus a legfrissebb oktatásmódszertani paradigma. A kognitív pszichológia alapjait használó kognitív elméletek után a konstruktivizmus jelenleg a legátfogóbb elmélet. A konnektivizmus még viták tárgyát képezi, hogy egyáltalán telejs értékű módszertani megközelítésnek lehet-e tekinteni.  Ezt a vitát 2010-ben folytattuk le kollégákkal, miközben egy online kurzus keretében a konnektivizmus lehetőségeit dolgoztuk ki.

A konnektivizmus online kurzus.

Beszélgetés a konnektivizmusról 1.

Beszélgetés a konstruktivizmusról 2.

Én nem tartom önálló paradigmának, de az eLearning és a közösségi hálózatok nagy hatása miatt nem tekinthetünk el az általa felvetett kérdésektől. Megfontolandóak a megoldásai, különösen fiatalokból álló tanulói közösségek számára.